AZ ESEMÉNYEK ALAKULÁSA 1929 - TŐL NAPJAINKIG

  •  
    1929

    CÍMKÉZÉSI KÖTELEZETTSÉG

    A bortörvény 1929.07.18-án kelt módosításának értelmében Ausztriában első alkalommal vezették be a címkézési kötelezettséget a mustra, a pezsgőborra és a borra. Ettől kezdve a direkttermő szőlőből előállított bort „hibridborként” vagy „direkttermő borként” kellett jelölni. (BGBl 254/1929).

  •  
    1936

    KIÜLTETÉSI TILALOM

    Az 1936.6.5-én kiadott szövetségi törvény (BGBI 73/1936) Ausztriában első alkalommal tiltotta meg az új szőlőskertek telepítését és a direkttermő szőlőtőkék kiültetését.

  •  
    1937

    KEVERÉSI TILALOM

    A mezőgazdasági és erdészeti szövetségi miniszter 1937. évi rendeletével megtiltotta a nemes borokból nyert bor, szőlőmust és cefre direkttermő szőlőből készült készítményekkel való keverékének forgalmazását. (BGBl 329/1937).

  •  
    1946

    IRTÁSI HATÁRIDŐ A FELÜLETEK 25%-ÁN 

  •  
    1961

    FORGALMAZÁSI TILALOM ÉS A HÁZI FOGYASZTÁSRA VALÓ KORLÁTOZÁS

    Az 1961.7.24-én kelt szövetségi törvény (BGBL 187/1961) a direkttermő szőlőből készült termékekre általános forgalmazási tilalmat szabott ki. Ez alól a tilalom alól csak a házi fogyasztás jelentett kivételt. A bortörvény 1971.8.20-án kelt módosítása során a házi fogyasztásra egy felső mennyiségi határt vezettek be (BGBl 334/1971).

  •  
    1985

    A FORGALOMBA HOZATAL TELJES BETILTÁSA

    A bortörvény 1985.8.31-én kelt módosításával (BGBl 444/1985) végül elrendelték a direkttermőkből előállított borok forgalomba hozatalának teljes betiltását.

  •  
    1991

    A TILALOM HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE

    A bortörvény 1991 évi módosításával a teljes tilalom hatályát vesztette. 1992-től 1995-ig, – Ausztriának az EU-ba való belépéséig – először újra engedélyezték a direkttermők kiültetését, valamint a direkttermőkből készült termékek forgalomba hozatalát.

„Heiligenbrunn Kellernegyed Kezdeményezés” egyesület
Martin Weinek, elnök
A-7522 Hagensdorf

info(at)uhudlerkultur(dot)at